Kocsis Sándor
Moziajánló: Magyarok a Barcáért
Magyarok a Barcáért
Több mint egy történet!
85 perces dokumentumfilm
A brazíliai világbajnokságon nincs ott Magyarország, de van egy film a mozikban, ami arról mesél, hogy volt idő, amikor a magyar válogatott volt a legjobb a világon és még a Barcásokat is mi tanítottuk a foci művészetére.
Az FC Barcelonát és Messi nevét a világon mindenki ismeri. Azt viszont csak kevesen tudják idehaza, hogy az ötvenes évek Barcájának „Messijét” Kubala Lászlónak hívták. Miatta építették fel a 100.000-es stadiont, a Camp Nout. Aztán 1956-ban csatlakozik hozzá Kocsis és Czibor és a három fradista, hőssé válik Barcelonában és meghódítja a spanyol és a katalán nép szívét. De a film nem feledkezik Jegenyéről, Berkessy Elemérről sem, aki szintén a Fradi játékosából vált Barcássá a 30-as években. A filmben többek közt megszólal Rudas Ferenc és Gyetvai László is. Tovább olvasom
Felhívás
Tisztelt Fradisták!
A „Tempó Fradi!” honlap kedves olvasói!
Az FTC Baráti Kör 2012 őszén javaslatot tett Budapest Józsefváros Önkormányzatának Kocsis Sándor olimpiai bajnok labdarúgó józsefvárosi emlékművére. Tovább olvasom
Ferencvárosi futballtavasz (1949)
Kétórás gyászszertartással vettek búcsút az Aranycsapat csatárától
Születésének 83. évfordulóján kétórás gyászszertartás keretében újratemették pénteken a Szent István-bazilikában az Aranycsapat legendás csatárát, Kocsis Sándort, aki 1979-ben Barcelonában hunyt el. Tovább olvasom
Kocsis Sándor újratemetése
Az Aranycsapat Alapítvány tisztelettel és szertettel meghívja Önt Kocsis Sándor az Aranycsapat tagja hamvainak az újratemetésére .
1954. július 4.: Egy elvesztett VB-döntő és egy barátságos mérkőzés
Vannak vereségek melyekbe bele lehet törődni és el lehet fogadni azt a tényt, hogy az ellenfél jobb volt, de vannak vereségek melyekbe bele lehet halni. 1954. július 4-én egy ország halt bele egy elvesztett mérkőzésbe. Miközben egy másik csapat éppen Bécsben lépett pályára egy barátságos mérkőzésen. Hogy is van ez? Először nem is akartam hinni a szememnek, amikor megláttam a július 4-i Fradi naptárat, benne egy rövid hírrel, mely arról szól, hogy a Bp. Kinizsi (helyesebben Ferencváros) 2:1-re győzött az FC Wien csapata ellen. Azon a napon amikor Pesten majdnem forradalom tört ki egy elvesztett mérkőzés miatt. Ami nem volt más, mint az 1954-es VB döntője az aranycsapattal. Amelynek elvesztésében egy ország halt bele… és nem csak képletesen szólva. Tovább olvasom
Anekdoták: Kocsis Sándor
Kocka karórái
Bécsben, egy szokásos, nagyszabású „cuccolás” alkalmával Kocsis Sanyi pompás schaffhausenit vásárolt. Régi karóráját is magán tartotta — „nehogy elcsórják”. Az újat, a „menőt” meg felcsatolta a jobb kezére.
Csuda flancos helyen folyt a díszvacsora. Étkeznek, kortyolgatnak is az arany fiúk a helyhez illő műgonddal. Valamelyik sólyomszemű osztrák újságíró felfigyelt a „kettőzésre”.
— Herr Kocsis, miért hord két karórát?
Kocka röpke töprengés után felvilágosította az elmélyült, tudományos gondolkodással nem vádolható tollforgatót. Tovább olvasom
Kocsis és Czibor
Bocsák Miklós réges rég megjelent könyve (Kocsis és Czibor) címlapjának egyik fényképén Kocsis Sándor emelkedik a fellegekig, hogy fejesgóljával ismételten és sokadszor elkápráztassa a nézősereget.
Bennem ugyan egy másik kép él elevenen, amint Kocsis hátrahúzva, ollózva betalál a Wacker hálójába. Olyan gól volt, hogy utána Brikek – ha jól emlékszem nevére – gratulált szerzőjének.
Akkoriban, amikor az Üllői úton töltöttük a vasárnapok egy részét, a „nagyok” előtt az ifik játszottak. A beavatottak sasszemmel figyelték őket. Jóslatok hangzottak el, ki lesz a nagyok méltó folytatója. Egy-két tévedéssel ma is fel tudom sorolni az akkori csapatot: Pamuki – Teket I., Dalnoki – Anda, Földes, Dékány, Guba – Kocsis, Schnitt, Csoknyai, Teket II. Dalnoki, Dékány, Csoknyai… Ők maradtak. Mindenki esküdni mert volna, hogy Schnitt méltó utóda lesz Deáknak. Nem lett. Tovább olvasom